Dabas város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Dabasi kistérség
Lakosság: 16 fő
Terület: 166.09 km²
Népsűrűség: 0,1 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 29

Fekvése

A megye déli részén, a Pesti-síkság és a Kiskunság találkozásánál fekszik. A mai város a területén korábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött lére. Dabas mintegy 15 kilométer hosszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös országút menén. Északi részei a Pesti síkságon, míg déli területei a kiskunsági homokhátságon fekszenek.

Közlekedés

A város a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét mellékvasútvonal mentén fekszik. Egy állomással (Dabas) és egy megállóhellyel (Gyón) rendelkezik a vonalon. Budapest és Lajosmizse felé járnak személyvonatok.

Dabas az 5-ös elsőrendű főút mellett fekszik. Ehhez csatlakozik egy Bugyi, egy Tatárszentgyörgy és egy Pilis felől érkező fontosabb mellékút. Keletre fut az M5-ös autópálya, amelyen Dabas szomszédságában Újhartyánban találni lehajtót. További kisebb utak kötik össze a környező településekkel és tanyákkal. Autóbuszok Budapest, a környező települések és Kecskemét felé járnak.

Története

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két települést. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász família vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb település, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Casino. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel.

Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. 1950-ben Dabas járási székhellyé vált, a hivatalok az 1960-as években a város arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált. Dabas 1989-ben kapott városi rangot.

Gazdasága

Dabas környékén a mezőgazdaság meghatározó jellegű. Mindazonáltal a nagy számú szektorban dolgozót semmiféle nagyüzem nem tömöríti. Így a termelés nem túl hatékony. A város ipari kultúrája még igen hiányos. Nagyrészt a fővárosban találnak munkát a szektorban dolgozók. Dabas legjelentősebb gazdasági intézményei a Dabasi Nyomda; és a város határában újonnan létesült a Dabasi Ipari Park, amely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. A település nagy átmenőforgalmának köszönhetően a kiskereskedelem nagyban jellemző.

A város vezetése a helyi ipar megteremtésén dolgozik, ennek érdekében jelentős kedvezményeket biztosít az itt megtelepedni szándékozóknak. Mindazonáltal a lakosság egy tekintélyes hányada továbbra is Budapesten keres munkát, bár az ingázás visszaszorulóban van.

Kultúra, oktatás

A dabasi Halász Antal-kúria, jelenleg városi könyvtár

Dabas három városrészében (Dabas, Gyón, Sári) egy-egy önkormányzati, továbbá Sáriban egy római katolikus általános iskola működik. A városban továbbá három óvoda, egy bölcsőde és egy zeneiskola működik. A város két középiskolája a Táncsics Mihály Gimnázium (régebben Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola), valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola. A város kulturális életének legfontosabb intézménye a Kossuth Művelődési Központ (volt Nemesi Casino). A különböző településrészek kultúráját színesíti a Halász Móricz Kúria (Gyóni Faluház), Sári Faluház és a Dabasi-szőlők Művelődési Ház. Dabas továbbá egy több mint 40 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik.

Nevezetességei

Református templom

Református templom (copf stílusú)
Nemesi Casino
Halász Móricz kúriája (ma Dabas-Gyóni Faluház)
további nemesi kúriák

Testvérvárosai

Albenga, Olaszország
Barót, Románia
Besztercebánya, Szlovákia
Tržič, Szlovénia

Híres dabasiak

Gyóni Géza (költő)
Dinnyés Lajos (A Független Kisgazdapártban tevékenykedő politikus, Magyarország miniszterelnöke)

Következő községek

További községek